Calcio

Sosem értettem pontosan, hogy miért kell azon meglepődni, hogy nem őrülök meg a fociért. Illetve hát szeretem, meg értékelem, meg szurkolok is, amikor úgy adódik. De nagyon ritkán teszek akár egy lépést is, hogy tudjam éppen mi zajlik a 'kedvenc' csapataim között. Szurkolok én helyi szinten a hatvani Lokinak, országosan a Fradinak, meg ha a nemzeti csapatunk megy 'csatába' akkor nekik. Meg bárkinek a franciák ellen. De az, hogy éppen milyen bajnokság van és ki kivel játszik és hogy hogyan állnak azt passzolnom kell. Meg a játékosok nevét is csak addig tudom, amíg a közvetítő bemondja. Egy héttel a meccs után meg már csoda, ha az eredményre emlékszem. Lényeg, hogy nem terheli a kapacitásomat 1%-ban sem, hogy épp mi folyik labdakergetés terén.

Nade most, hogy kb. 120 másik hapsival vagyok összezárva, akik eleve is többnyire érdekeltek az EB alakulásában, így viccesebb. Szeretem úgy nézni a meccseket, hogy mellettem lerágják a körmüket és felugrálnak örömükben, dühükben. Ilyenkor választok egy csapatot, akinek inkább szurkolok és ezzel vígan lehet élvezetesebbé tenni a játékot.

Azt viszont már nem nagyon értem, vagy értem, de nem akarom elfogadni, hogy valakinek ez életforma, hogy a csapatának szurkol, mint egy megszállott. Ha annyi garasom lenne, ahány ember meg van győződve, hogy az ő klubja a Világ legjobbja és ehhez alátámasztásul néhány mondókát és nótát is tud helyből csatolni, akkor igen jól állnék garasokból. Ennél rondább, amikor már háború helyett küldik a csapatot focizni, esetleg mégszebb, amikor vallási alapon.

Skóciában mentem haza melóból buszon, amikor takonyrészeg nyikhajok utaztak velem hazafelé és kóstolgattak valami zöld ruhadarab miatt. Mondtam nekik, hogy őszintén nem érdekel a focijuk és nem szurkolok sem a Rangersnek, sem a Celticsnek. Nem nagyon értették, de talán a kiejtésem miatt elhitték, hogy kuku vagyok a témához. Azért búcsúzóul értésemre adták, hogy 'most jól kigatyáztuk a szemét katolikusokat'. Nafain, ennyi eszetek van. Szerintem meg az egyik 11 játékos adott időn belül többször juttatta a labdát a hálóba, mint a másik 11. Ettől nem kap zokogógörcsöt a Vatikán.

Ami a focival kapcsolatban pozitív, vagy lenne, mert lehetne, hogy jó játék. Már nem nézni, hanem játszani. Csapatépítő, kiscsikó koromban én is kergettem, igaz a vegyezés végefelé voltam, mert messze nem a legügyesebb voltam még a szűkebb utcabeli brigádban sem. Az biztos, hogy kell a gyerekeknek játszani, erősödjenek, ügyesedjenek, győzzenek, tanuljanak meg emelt fejjel veszíteni is. Meg akkor lesz magyar foci, ha lesz utánpótlás. Az meg csak a grundról lehet, nem playstation bajnokokból.

ps.:
- miért nem jellemző, hogy a nők futballozzanak?
- mert 1 nő sem tudja elviselni, hogy 10 másikkal azonos ruhában jelenjen meg nyilvánosan.

bocsi :)