Numbnuts

Kis gondolattól a nagyobbig:

Motoszkált ez a béka a fazékban kísérlet, hogy meg lehet főzni lassú tűzön, de ha forró lébe dobnánk, kiugrana. Eddig ezt leginkább a klíma (katasztrófa) változással kapcsolatban szokták sütögetni. Jelenleg a XXI. századi népvándorlás okán kellene a zsibbadt (numbnuts) Európával kapcsolatban lenne rá okunk.

Amíg mi itt vitatkozunk, hogy kinek jobb és barátságosabb és egyetlenebb az égi barátja, a poklok egyesülnek. Nem az emberek, akik a régi papírokból vett ésszel, vagy ahogy elmondták nekik, kellene szeressék egymást, a bogyót, ahol élnek és nyomot sem hagynak, csak a pokol.

Flóra és Fauna, akit sajnálok. Gallya akinek szurkolok, az állatvilág csúcsának meg annyit, hogy nem csoda, hogy sehogy sem lesz ez így jó nekünk hosszútávon.

Néha

Néha rábíztak Nagyanyámra,

Szépen turbékoltak a galambok, felhőkben bármit láttunk a velemkorú bújócskázós cimborákkal. Ebédre hazaértünk és ha kellett valami hasznosat csinálni, az is megtörtént. Minden csibészséggel, padlásramászással, huncut, gyerek viselkedéssel. Gyerek humorral. Minden pihenőnél szépen mondták a galambok, hogy tutuuu, tu. Erre emlékszem, meg a húslevesekre, csigatésztára, és hogy más bajunk sem volt, mint hogy hogyan mit csináljunk szebben és jobban.

Sosem értettem Nagyanyámat, mint ahogy a mezőgazdaságot sem, de volt és lett benne részem. Köszönet nem. Nem az én sportom.

A mi falunkban, a mi kicsi városunkban annyi mindent lehet szeretni és búcsúztatni, de a szomszéd tudja, hogy mikor kelsz és indulsz vásárba eladni, vagy kellene egy fél disznó, eldől az ólban. Mikor kell és mikor lehet... mit mikor, mi sejtjük, öregeink tudják. Szeretnék minden felmenőmmel beszélgetni, akikkel egy évszázadban éltem. Meg azokkal is, akik tettek valami olyat, amire engem most nem kényszerít a sors. Védték a Hazát.

Ne forduljanak meg, hogy nem ilyen kölköt akartunk utókornak.

Norbitok

Menza

Kiscsikó koromban menzás voltam. Menzajeggyel, Erzsikenénihez való sétálással és hosszú sorbanállásokkal. Finom volt. Erről annyit érdemes még itt megjegyezni, hogy sosem voltam válogatós, kispajtásaim között viszont akadt néhány, aki az akkori definíció szerint a 'kényes csaj / válogatós' kategóriába esett.

Már nem emlékszem, hogy a repeta hiánya, vagy a tápérték miatt, de egy napon elégedetlen lettem az ellátmánnyal. Innentől Édesanyám változatát ismerem:

"-Mi volt az ebéd kisfiam?
-Nemtom. Nem voltunk.
-Hogyhogy nem VOLTATOK?
-Kiiratkoztam a menzáról.
-És Nándika?
-Őt is kiirattam. Nem megyünk oda többet.
-Jól csináltad, most majd höhettek haza éhesen."

A bruttó 10-12 évemmel azt hiszem ezt nagyívűen oldottam meg.
ps.: akkor még volt baracklekvár fánk és 100-nál kevesebb üveg sosem volt belőle.

Sammy

Sammy,

így hívtuk. az angolban nincs külön tegezés, vagy önözés. mi csak sammynek ismertük.

egyszer egy kvíz nájt apropóján én voltam a bárpultban, Sammy jött, feltartóztathatatlanul, a botjával, nem ránk volt kiváncsi, mindenhova betért, a főút mellett, hát ő volt a Sammy, ő olcsóbban, még a háború előtti árakon kapta a cefrét.

egy évet hagytam csak ki, Sammy-t elütötték. két világháborút túlélt, mostmeg...
továbbá elhunyt Moira, és még valaki, aki szerette Elvist..
nem mondhatok többet


mondj okosat, tanulj meg vezetni

Ha könnyű lenne, mindenki ezt csinálná...

szokták ezt mondani elkényeztetett tengerészek, akiket látok, hogy nem csak hogy semmit nem csinálnak a műszakjukban, de még recskázni is lusták. Azt hiszem, ezt is ideje előtt fogom törölni. Mert javarészt szorgos tengerészek vagyunk. Olyanok, akik megmentenék a társukat. Nem is tudnám máshogy elképzelni. Csak egyféleképpen, ha egy valaki jöhet csak haza, az én leszek. Nincs kérdés, csak válasz, mind jövünk, de ha nem, hát én biztosan.

Csak hogy tudd, Kisfiam.

a Fa

Emlékszem, amikor Nagymamámék kertjében futottam ki a kútig, amiről azt mondták, majd beleesek
amikor tovább mentem és felmásztam a fára, amiről azt mondták, hogy ne, mert leesel kisfiam
szemem előtt van a templomtorony, amit szerintem csak én láttam
emlékszem Nagymamámra, aki megbocsájtott, hogy aznap nem mentem vele misére és nem értettem miért sírt annyit

azt hiszem tudom mi az, aggódni.

sziszifuszi blues

Annyira könnyű és egyszerű, ráadásul a legtöbb dolog még logikus is.

Amíg fentről, kívűlről látjuk és nem velünk történik.

Mert olyankor bonyolult és sziszifuszi..