Friday 4 May 2012

Csak úgy, a hajnalokról

Már a második olyan kéthetes otthonlétemről sikerült visszajönnöm, amikor otthon teljesen lekötött a lakásfelújítás. Azaz nem teljesen, a péntektől kedd éjszakáig tartó hosszú hétvégében már volt pár tesztalvásom, amint le tudtam tenni az első és legdominánsabb bútordarabot és be tudtam vinni Waltert, hogy addig is vigyázzon, amíg haza nem érek. Kellően fáradtan indultam vissza, de nem bántam. Néhány kedvesnek és fontosnak meg tudtam mutatni a lakást matiné állapotban :)

És voltak hajnalig fentlétek, összevissza alvások, ami normális amikor nem sikerül rendesen visszaállni az éjszakai műszakról. Nem baj, majd a következő jobban a pihenésről szól, vagy ki tudja...

Épp most beszélgettem az egyik sráccal a dohányzóban, hogy ő teljesen szét van, mert nem elég hogy nem teljesen meggyógyulva ért vissza, de az éjszaka szétszedi. Aztán néz rám, hogy bakker, te mindíg éjszakás vagy, hogy bírod?

Én nagyon bírom. Mindíg is jobban szerettem. Főleg az előnyei miatt (mert ugye mekkora hülye már, aki a hátrányai miatt szeret valamit/valakit jobban - hehe). Este nekem nem magyaráz senki, nem vagyok benne az eszetlen nyüzsgésben és kapkodásban. Lehet több a dolgom, mert jórészt tényleg egyedül vagyok, de nem ugráltat senki, akkor bagózok és addig, amíg jól esik. Csak az aktuális feladatok legyenek megoldva. Reggel megkérdezi a főnököm, hogy minen rendben van-e és 99%-ban úgy is van. Nem csoda, hogy csak én nem kaptam még sárgalapot azok közül, akik már itt vannak legalább pár hónapja. Meg csend van. Elhúznak az emberek aludni, az éjszakások csinálni kinek mit kell és nincsenek útban. A szakácsom ügyesen önjáró, jól sikerült összeszoknunk, ami fontos, mert enni jó :D. Aztán reggel 5-6 körül vége a műszak domináns részének, elkezdenek az emberek szállingózni és mire beindul a nyüzsgés én már a kabinomban vagyok megint egyedül, meg így hogy van net és telefon, akikkel épp beszélnem kell.

Ezt a részét szeretem. Otthon is értékelem a nyüzsgő éjszaka után a hajnali csendet, aztán hazafelé nézni, ahogy az emberek munkába indulnak. Persze az nem ilyen hasznos, vagy máshogy jó és legjobb, ha nem egyedül. De ezzel meg ki nem lenne így.

No comments:

Post a Comment